Mihályi község

Adatok

Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Kapuvár–Beledi kistérség
Lakosság: 1139 fő
Terület: 16.29 km²
Népsűrűség: 69,92 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Magyarország észak-nyugati részén, a Rábaköz déli részén helyezkedik el. Mihályi (Észak-nyugat Dunántúlon) a Kisalföld dél-nyugati részén, a Rábaközben a Kis-Rába két oldalán fekszik. Soprontól keletre, 50 km-re, Kapuvártól délre 10 km távolságra, a Kapuvár-Celdömölk főközlekedési út mentén. Vasútállomással nem rendelkezik, közúton azonban könnyen megközelíthető. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok Csorna, valamint Kapuvár irányába.

Története és mai élete

A Döry kastély

* 1198-tól a Csák nemzettség birtokolja. A falu Árpád-kori település. Kezdetben királyi várbirtok, amely fontos szerepet játszott a nyugati határvédelemben, a Rábaközi gyepű Kapuvárhoz tartozó megerősített helyeként. Első okleveles említése 1198-ból származik. Ekkor Imre király Csák Ugrin győri püspöknek adományozza a felségsértés bűnébe esett Pál soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát. Ugrin – aki élete végén már esztergomi érsek – Mihályit, a szomszédos Kisfaluddal együtt, Miklós nevű öccsére hagyja. Az ő leszármazottainak a két település névadó birtokuk lesz és a két falu évszázadokon keresztül a Mihályiak és a Kisfaludyak birtoka. A XIV. században a Mihályi család is több ágra bomlik, de a kivált családok a Linkóháziak, Ugrinok, Csákiak továbbra is közösen birtokolják a falut.

* 1440 nyarán itt talált menedéket Erzsébet királyné és a Visegrádról ellopott korona. A XV. és a XVI. század nagy részében a Ládonyiak, utánuk a Káldyak, 1729-től a Nickyek, majd a Fiathok és a Barthodeiszkyek bírják. Végül 1860-tól a Dőry család válik a legjelentősebb birtokossá a faluban. A XIII. században a praediumnon földművelés és jelentős állattartás folyt. 1223-ban Ugrin Miklós királyi engedélyt szerzett, hogy Mihályi népét német hospesekkel gyarapíthassa. Ugyancsak II. Andrástól szerzett engedélyt 1231-ben, hogy a falu határában, a Rába folyón 4 malmot emelhessen. A vitatott hagyomány szerint 1440-ben Erzsébet királyné Ulászló elől menekülve Mihályiban szállt meg és az elrabolt koronát egy odvas fűzfába rejtette el. A XVI. század a falu számára nagy megpróbáltatásokat hozott.

A község fő tere

* 1567-ben castellumként, azaz erődített udvarházként említik. 1570-ben és 71-ben a Rába áradása pusztítja, 1594-ben pedig a török csapatok rabolják ki a falut. Még 1604-ben is csak egy porta lakott. Az elszegényedést mutatja, hogy 1665-ben 30 család csak a zsellérek adóját képes megfizetni. 1704-ben és 1709-ben a császári csapatok kétszer is felégetik. A jobbágy- település a 17. és 18. században indul fejlődésnek. Ebben az időszakban fogják művelés alá a faluhatárban az irtásföldeket és indul meg a gyümölcs- és dohánytermesztés. Legfontosabb terményei közé a búza, rozs, árpa, kukorica, zab, valamint a hüvelyesek tartoztak. Nagyarányú állattartás is folyt. A juh és szarvasmarha mellett híresek voltak a mihályiak a lovaikról is. Legfontosabb felvevőpiacuk Kapuvár, Sopron és Bécs volt, de termékeik eljutottak Szombathelyre, Győrbe, Csornára és Pápápra is. 1666-ban országos vásár tartására kapott a falu privilégiumot. 1777-ben a Mihályi középbirtokosság birtokrendezést hajtott végre. Ennek során szabályozta azt is, hogy egy jobbágytelek után mekkora lehet az állattartás. Ez a korlátozás visszavetette az állattenyésztést, amíg a 18. században még 700 darabból álló nyájat tartottak a parasztok, addig a 19. század első felében már csak 200-at. A mezővárossá fejlődött településen számos iparos is megtelepedett. A céhbe szerveződött takácsok 1807-ben, a szabók, szűcsök, kovácsok és kosárfonó iparosok 1827-ben nyertek királyi kiváltságlevelet. A faluban 1883-ban 32, 1929-ben 24, 1930-ban pedig 30 iparos működött. Híresek voltak a pipakészítő és vályogvető cigányok. A trianoni béke után a gazdasági fejlődés megakadt, mivel megszakadtak a Rábaköz hagyományos gazdasági kapcsolatai a Bécsi medencével.

* A XIX. században a Dőry család birtokába kerül. A 18. században Mihályi lakossága folyamatosan növekedett. 1785-ben már 1163-an lakják. A 19. század közepéig tart a népesség növekedése, 1850-ben 1730 lakóinak száma. Ezután a népesség csökkent, 1910-ben éri el a mélypontot 1310 lakossal. Az első világháború után újra a lélekszám növekedése figyelhető meg, 1930-ban 1452-en, 1949-ben 1564 a lakosok száma. A népesség növekedése 1960-ban éri el a tetőpontot 1599 fővel. Ettől kezdve a folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenleg is tart. 1970-ben 1425-en, míg napjainkban 1234-en élnek a faluban. Mihályiban a 17. század óta a lakosság vallási megoszlásának megfelelően, 2 felekezeti, katolikus és evangélikus iskola működött. 1950-ben ezeket felszámolták és egy állami iskolát hoztak létre. Jelenleg a 10 tantermes iskolában 127 tanulóval 10 pedagógus foglalkozik. A kisebbeket egy 60 férőhelyes napközi otthonos óvoda várja. Az egészségügyi ellátást egy orvosi rendelő, a művelődést, kikapcsolódást a 6.000 kötetes könyvtár, művelődési ház és sportpálya biztosítja.

A falu villamosítása 1921-ben fejeződött be. 1972-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat.

1991-ben befejeződött a gázprogram. A vezetékes gázhálózatra a háztartások 2/3 része

A felújitott templom

kapcsolódott rá. A települést bekapcsolták a crossbar rendszerbe is. Jelenleg a lakások 65%-a rendelkezik telefonnal. A folyékony kommunális hulladék elszállítása jelenleg tartálykocsival történik, de folyamatban van a csatornahálózat kiépítése. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása. A lakosok számára munkalehetőséget az ipar területén, hosszú időn keresztül a szénsavgyár kínált. 1935-ben kőolaj és földgáz után kutatva, próbafúrásokat végeztek. Ennek során 1600 m mélyről 75 atm. nyomású természetes szén-dioxid tört felszínre. Erre alapozva a Magyar-Amerikai Olajipari Rt 1938-ban kísérleti jellegű üzemet hozott létre, amit 1946-ban tovább korszerűsített. Az államosítás után egy ideig bővítették, majd 1982-ben Mihályiban megszüntették a szén-dioxid kitermelését. A gyár telephelyén a Győri Keksz- és Ostyagyár hozott létre cukorka üzemet a termelőszövetkezet dolgozói számára. Az 1990-es évek elején a hagyományos édesipari termékek piacának beszűkülése miatt, a gyárat felszámolták. A mezőgazdaság területén megőrizte fontos szerepét a termelőszövetkezet. A Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg.

1976-ban beolvasztották Gyóró, Himód,Kisfalud és Vadosfa szövetkezetét. Az 1990-es évek elején újabb átalakuláson esett keresztül. Az utóbbi években megnőtt az egyéni gazdálkodók száma is. A lakosok nagy részének jövedelmét a mezőgazdasági tevékenység egészíti ki.

Fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatóipar is. Mezőgazdasági szakbolt, autósbolt, gumiszervíz, illatszer- és divatáru, ajándék- és virágüzlet van a faluban.

Látnivalók

Dőry-kastély

A falu látnivalói közül kiemelkedik a Döry kastély. Valószínűleg az 1560-as évek elején Ládonyi Demeter építette a korábbi udvarház helyére. A 18. század elején tűzvész pusztította, utána tulajdonosai részenként állították helyre. A század mások felében alakítják ki a kastélyt övező parkot. Az 1860-as években Döry Miklós neogót stílusban alakíttatta át az épületet. Az egyemeletes két saroktornyos kastélyt 1969 és 1974 között állították helyre.Szálloda és oktatási központ működött az épületben. 2006-tól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tulajdonában van, műemléki felújítás alatt áll. Jelenleg művészettörténeti és régészeti kiállításoknak ad otthont.A helyreállítást követően a KÖH vendégháza és oktatóközpontja lesz. Pihenésre, kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a Kis-Rába által kettészelt 2 hektáros védett park.

Római katolikus templom

Műemlék jellegű a háromhajós, egytornyos római katolikus templom, amit 1712-ben építettek. 1854-ben bővítették ki a mellékhajókkal. A fő- és mellékoltárok az 1750-es, 60-as években készültek. 1764-ben készült a húsvéti gyertyatartó, amelynek dombor- művén Krisztus feltámadása látható. Érdekesek a falu út menti szobrai, a templomkertben a barokk Mária Immaculata szobor (1780), a Kis-Rába hídján Nepomuki Szent János szobor (1738), valamint a Szentháromság oszlop 3 domborművel (1691).

Mihályi szülötte Zsirai Miklós Kossuth-díjas akadémikus, nyelvtudós. Szülőháza helyét a Hunyadi utcában, emléktábla jelöli.

Következő községek

További községek